|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 43 találat | lapozás: 1-30 | 31-43 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Farkas István 1990. február 10.Marosvásárhelyen hatalmas, soha nem látott tömeg, több tízezer ember tüntetett a kisebbségi jogokért, a magyar tannyelvű Bolyai Farkas Líceumért, a Bolyai Tudományegyetemért és a többi főiskoláért. Az előzmény az volt, hogy febr. 7-én Marosvásárhelyen megalakult a Vatra Romaneasca, egy magyarellenes politikai csoport. Magyarellenes zászlóbontás történt. A sportcsarnokban rendezett nagygyűlésükön kiáltozták: "Vissza a hunokkal Ázsiába! Nyitva vannak a határok, menjetek!" A beszédek is ilyen tartalmúak voltak. Febr. 9-én román fiatalok tüntettek a magyar nyelvű oktatás ellen, több magyar diákot összevertek, ugyancsak összeverték Farkas Istvánt, a tévé helyi operatőrét. Ezután került sor 10-én a magyar lakosok tüntetésére. Néma tüntetés volt, az emberek kezükben egy könyvvel és egy gyertyával vonultak, a transzparensek hirdették, hogy a magyar iskolákért tüntetnek. A tömeg élén Sütő András haladt. A tüntetők hangosan elimádkozták a Miatyánkot, majd Sütő András szólt a megjelentekhez. /Marosi Barna: Február 10, Marosvásárhely. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./1991. február 7.A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt 1990. dec. 27-én Marosvásárhelyen tartotta első országos kongresszusát, amelyen megválasztották a párt 11 tagú országos vezetőségét. Elnök: dr. Tőkés László, alelnökök: dr. Újvári István, Apor Csaba, Farkas István, főtitkár: Kelemen Kálmán, szóvivő: Hunyadi András, vezetőségi tagok: Moldován Béla, Sipos Gábor, Koszta István, Filep Csaba és Miholcsa József. A kongresszus úgy határozott, hogy az RMKP székhelye Marosvásárhelyen legyen. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./1999. november 26.Nov. 23-án a kisebbségek nyelvén írt magyar nyelvű líceumi tankönyvekről tanácskoztak a Tanügyminisztériumban. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét (RMPSZ) Lászlóffy Pál elnök, Burus Botond, a Hargita megyei Pedagógusok Háza igazgatója, Farkas István Kovászna megyei tanfelügyelő, valamint az Erdélyi Tankönyvtanács szerkesztője, Székely Győző képviselte. Évtizedek óta nem volt erre példa: a minisztérium pedagógiai jellegű civil szervezeteket hívott a magyar nyelvű líceumi tankönyvek ügyének rendezésére. Lászlóffy Pál, az RMPSZ elnöke a kisebbségek tankönyvgondjait felvállaló kiadó létrehozásában látta a megoldást. A fordításra javasolt tankönyvek példányszámának növelése érdekében más javaslat is elhangzott: a magyar és német nyelvű tankönyvek ügye kapcsolódjék valamiképpen össze. Megállapították, hogy a kilencedikes tankönyvek ügyét meg kell oldani: magyar nyelvű tankönyveket kell adni a kilencedikesek kezébe. /Szabó Csaba: Tanügyminisztériumi nyitás A civil társadalom kezében a magyar nyelvű líceumi tankönyvek ügye. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./2001. október 20.A Világhírnév /Szabó Csaba és Szegő József virtuális hetilapja /www.vilaghirnev.ro/ 25. számában található Fodor György recenziója Jakubinyi György érsek A Szentek nyomában Erdélyben című kötetéről, továbbá Farkas István Diák úr, kérem című kötetének nagyenyedi bemutatójáról szóló beszámoló. /Világhírnév. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 20./2003. október 11.Ötvenedik születésnapját ünnepli a szatmári magyar színtársulat. Soós Angéla színésznő emlékezett legszebb éveire. Az első években valóságos társadalmi esemény volt egy-egy agyar előadás, találkozások, megbeszélések színtere. Az előadás pedig nem ért véget a színpadon, a színészeket a vendéglőben várták. Egy-egy darabból száz-százötven előadást is tartottak, persze a turnékkal együtt, mégis gyakran került ki a pénztár ablakára a "minden jegy elkelt" felirat. Pedig akkor hétszáz férőhely volt, több mint most. Kiváló rendezők dolgoztak itt, Harag György, Kovács Ferenc, Taub János, Tompa Miklós, Szabó József vagy Farkas István. Csodálatos díszletek, kosztümök, színpadképek születtek, volt, hogy a közönség külön megtapsolt egy-egy, különlegesen jól sikerült díszletet. Az akkori színtársulatból Szatmárnémetiben már csak ő és Diószeghy Iván van jelen. Kolozsváron Elekes Emma, Csíky András, Boér Ferenc, Krasznay Paula. Vándor András Magyarországra települt ki. Manapság általános jelenség, hogy a kiemelkedő tehetségek többsége már a pálya első néhány évében elmegy. /Báthory Éva: Ötvenéves a szatmári magyar színtársulat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 11./2004. szeptember 27.Szept. 26-án Kézdivásárhelyen két képzőművészeti tárlat nyílt: a Céhtörténeti Múzeumban Farkas István brassói műgyűjtő kortárs képzőművészeti anyagát, a Vigadó kiállítótermében pedig Kovács Géza sepsiszentgyörgyi szobrász kisplasztikáit mutatta be. /Iochom István: Két képzőművészeti tárlat nyílt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 27./2006. február 14.– Ciánszennyezés már nemcsak Romániából, hanem Szlovákiából is fenyegetheti Magyarországot, amennyiben egy, a verespataki aranybányához hasonló létesítmény a terveknek megfelelően a felvidéki Körmöcbányán is megvalósul – mondta Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTvSz) ügyvezető elnöke hétfőn Budapesten. A magyar határtól 130 kilométerre fekvő Körmöcbányán a kanadai TorniganGold tervez ciános technológiájú aranykitermelést. A létesítmény 11 millió köbméteresre tervezett zagytározójából akár egy százalék a közeli Garam folyóba kerülve a hat évvel ezelőtti tiszai környezetszennyezéshez hasonló pusztítást okozhatna a Duna magyarországi szakaszán. /Második Verespatak készül Felvidéken? Folytatódik az RMGC és a zöldek „háborúja”. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./2006. június 9.Kolozsváron a jeles színi rendező, műfordító születésének évfordulója közeledtével (1925. június 4.) már évente megrendezik a Harag György napokat. Nagybánya kiesik ebből az emlékezésből, pedig Harag György rendkívüli pálya innen indult. 1953 augusztusában ugyanis az akkor még Kolozsváron működő Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet 18 végzős diákja, s a velük végzett rendező, Farkas István Nagybányára érkezett, azzal a szándékkal, hogy továbbra is együtt maradnak, új színházat alapítanak. Élükön a fiatal intézeti tanársegéd, Harag György állt, aki egy évvel korábban nyert rendezői szakképesítést. Ma már nehezen tisztázható, hogy mi állt ennek a hátterében, a hiteles tanúk „elmentek”. Az akkori városvezetőség nagyrészt haláltáborokból, börtönökből, munkaszolgálatból hazatértekből állt. A kommunista világ hatalomra jutását célzó akcióik – államosítás, választási csalások, ártatlan emberek megkínzása, elpusztítása – mellett jó szándékú cselekedeteik is voltak. Megpróbálták újraéleszteni, feltámasztani az egykori festőtelep hírnevét, s abban is reménykedtek, hogy a Harag Györgyék nagybányai kirajzása a Hollósy Simonéhoz hasonló hírnevet hoz. Ezért épült fel a Virághegy alatti nyári színház is. A fiatal színészek kirajzása, a „hőskorszak” kálvária is volt – ahogyan Kovács Ferenc a „Színjádzó századok”-ban leírta. Hogy a kényelmetlen szálláskörülményeket, étkezési gondokat, nélkülözést ki lehessen bírni, olyan meghatározó személyiségre, vezetőre volt szükség, mint Harag György. /Klacsmányi Sándor: A HARAG GYÖRGY emléknapok margójára. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 9./2008. július 11.Megjelentek a romániai (román, illetve magyar) politikusok webnaplói. A webnaplók (blogok) egyelőre nem sorolandók a konvencionális médiareklám „termékei” közé. Minden politikai blogon megszűrik a reagálásokat, ugyanakkor megrendezetten beengednek egy-egy „durvábbat” is, hogy ezáltal fenntartsák a „vita” látszatát. A politikusok (például Adrian Nastase, George Copos, Kovács Péter, Kelemen Hunor és mások) általában kampányízű ideológiákkal terhelt webnaplókban érvelnek (rejtetten ugyan) saját elképzeléseik mellett. A romániai kampányblog-kavalkádban érdekes színfoltot volt Gáspárik Attila médiablogja, mely „politikailag elkötelezetlen” jellege miatt nem minősül politikai blognak. Az átlagember továbbra is a hagyományosnak tekintett médiumokból (televízió, nyomtatott sajtó, rádió) értesül a politikai eseményekről. /Farkas István: Az internet: kampány és köpeny. Médiagnózis. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./2009. július 14.Politikusok kitalációjának nevezte Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke azt a kijelentést, miszerint „rohamosan veszti el hitelét a média”. A mondat a tusnádfürdői VI. EU Tábor egyik műhelybeszélgetésének összegzéseként hangzott el. Ambrus Attila szerint szó sincs hitelvesztésről. /Farkas István: Hiteltelen média? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./2009. augusztus 5.„Ahogy vannak ingyenes print-újságok, úgy lesznek ingyenes online-lapok is” – reagált Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke arra a felvetésre, hogy az ingyenes online tartalmak korának vége Újvári Ildikó a kolozsvári Szabadság című napilap főszerkesztője elmondta, a szerkesztőségben döntés nem született erről. A nyomtatott lapból alakult filmtett.ro menedzsere, Zágoni Bálint szerint nagy rizikó lenne, ha bevezetnék a fizetéses rendszert. Sipos Zoltán, a transindex.ro hírportál felelős szerkesztője közölte, hogy elvetik a fizetéses modellt, kezdettől az ingyenességre rendezkedtek be. /Farkas István: Nem lesz fizetős online? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./2009. november 11.A magánsajtót bírálta Traian Basescu államfő és államfőjelölt a World Blogging Forum nevű rendezvényen, amely nemzetközi hírű bloggereket és újságírókat hívott három napra Bukarestbe. Vehemens kijelentései a romániai nagy trösztök ellen irányultak. A félretájékozatás, a manipuláció elítéléséhez hozzátette az elnök még azt is, hogy megállapítása szerint „Romániában nagyon sok olyan újságírót találunk, akik elhagyták a nyomtatott sajtót, és az internetre menekültek, akiknek fontosabb volt a szabadság. ” „Az elnök nyilatkozata megalapozott, de mind sajtóetikailag, mind etikailag megkérdőjelezhető gesztus bloggerfórumon dicsérni a bloggereket, és mindezt választási kampányban” – vélte Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke. Basescu szerint a hazai média 80 százalékát uraló magánsajtó gyakorlatilag átvette az irányítást az ország politizálása fölött. /Farkas István, Péter Árpád: Bloggerpárti Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./2009. november 12.Állandó forgatócsoportot létesített nemrégiben a román fővárosban a Duna Televízió. „Nem egy bukaresti stúdió, hanem egy állandó stáb létrehozásáról van szó, hiszen komplett és önálló bukaresti stúdió fenntartására a Duna TV-nek nincs pénze” – magyarázta a Duna Televízió illetékese. A kétszemélyes stáb tagjai Stanik Bence riporter és Szávuj Attila operatőr. /Farkas István, Kánya Gyöngyvér: Bukaresten átfolyó Duna. Állandó stábot foglalkoztat a magyar csatorna a román fővárosban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./2009. november 26.Ötezer lejes büntetést rótt ki az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) a Realitatea TV-re, mert Kelemen Hunort nem szerepeltették annyiszor, mint a többi jelöltet. /Farkas István: Pénzbüntetés Kelemenért. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./2009. december 8.Görgey Gábor Mikszáth Kálmán különös házasságai című színjátékát 25 éve, 1984. december 8-án mutatta be a Nagyváradi Állami Színház, a néhai Farkas István rendezésében, Hajdu Géza és Körner Anna főszereplésével. Az évfordulón, december 8-án ismét láthatja a váradi közönség a negyed százada műsorra tűzött előadást. Hajdu Géza és Körner Anna immár 25 éve játssza Mikszáth és felesége szerepét 2004-ben volt a századik előadás, azóta is többször előadták Görgey Gábor darabját. Arra a kérdésre, hogy mi tartotta ezt a produkciót húsz esztendőn át a színpadon, Hajdu Géza így válaszolt: „Elsősorban a szépsége, mély humanizmusa. Az a csodálatos humor, ami Mikszáthot jellemzi. ” Mikszáth Kálmán 1910-ben halt meg. Felesége, Mauks Ilona ezután kezdte el írni, és 1922-ben publikálta emlékiratait. Görgey Gábor darabja hiteles életrajzi adatokon alapul. /Mikszáth különös házasságai. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./2009. december 15.Az elsőfilmes rendezők számára kiírt Európai Felfedezés elnevezésű kategória Európa-díjával jutalmazták Peter Strickland Varga Katalin című brit-román-magyar koprodukciós filmjét. A film főszereplője Péter Hilda, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze – aki az antalyai Golden Orange Filmfesztiválon és a Brüsszeli Filmfesztiválon egyaránt kiérdemelte a legjobb színésznőnek járó díjat. /Farkas István: Európai Oscar a Varga Katalinnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./2009. december 16.„Hátborzongató hidegháborús történet a véres romániai forradalom 1989. december 15-i kitöréséről, amikor Tőkés László akkori temesvári lelkész hívei a templom köré csoportosultak, hogy védelmet nyújtsanak számára a katonaság és a román titkosrendőrség, a Szekuritáté ellen” – Szőczi Árpád rendező így foglalta össze A Drakula árnyéka – A romániai forradalom kitörésének valódi története című filmjét, amelynek december 15-én Temesváron, a romániai forradalom kitörésének huszadik évfordulójának napján tartották az ősbemutatóját, 16-án pedig Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban díszbemutató keretében vetítik a közönségnek. „A filmben megszólaltatom Radu Tinut, Temesvár második legrangosabb szekus tisztjét, aki kulcsfontosságú szerepet játszott a Tőkéssel és a temesvári forradalommal kapcsolatos eseményekben” – mondta el a rendező. Szőczi elmondta: ha nincs a Panoráma (1989 nyarán kanadai csoport készített interjút Tőkés Lászlóval, amelynek a Magyar Televízió Panoráma című műsorában való sugárzása gyakorlatilag elindította a Tőkés elleni retorziót) minden bizonnyal másképp alakultak voltak a temesvári vagy akár a bukaresti események. /Farkas István: Megrázó kordokumentum. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./2010. március 20.Smaranda Enache: „Megbélyegzett ember, nemzetáruló lettem”"A belügyi szerveknek főként az nem tetszett azokban a napokban, hogy a forradalmi hevület mennyire közel hozta egymáshoz az erdélyi magyar és román közösséget, hogy hirtelen egymásra találtak. Ez hosszú távon erdélyi autonomista törekvésekhez vezethetett volna. Sikerének akkor lett volna komoly esélye, ha mind a magyarok, mind a románok óhajtották volna az autonómiát. Szerintem, és sok más értelmiségi szerint főként ezért hoztak létre törésvonalat a két etnikum között." Játsszunk el a gondolattal, hogy 1989. december végén járunk, és ismét összegyűlünk mi, marosvásárhelyi magyar és román értelmiségiek, és létrehozzuk azt a bizonyos Barátság Platformot, amit annak idején aláírtunk, közzétettünk, mert hittünk abban, hogy eljött a „szeressük egymást, gyerekek” szlogen megvalósulásának boldog korszaka. Vajon tehettünk volna valamit másképpen? Megakadályozhattuk volna a márciusi véres konfliktust? Vagy olyan konspiratív gépezet indult be, ami ellen esélyünk sem lett volna cselekedni? – Sok mindent tehettünk volna, de ahhoz tudnunk kellett volna, hogy valójában mi is történik. Meggyőződésem, hogy kész forgatókönyv alapján történtek a marosvásárhelyi események, és mi ezt nem vettük észre. Decemberben a tömeg azt skandálta a városban, hogy testvérek vagyunk, sovinizmus nem létezik, az emberek komolyan gondolták, hogy a forradalom a nemzeti ellentéteket is feloldja. De a közhangulat nagyon rövid idő alatt romlott. Január végén már nemzetiségi összecsapás történt Szászrégenben, amelyet a Vatra Românească elődje, a Frăţia Românească provokált. A Vatra február 6-i, a vásárhelyi Sportcsarnokban rendezett nagygyűlésén igen kemény jelszavak hangzottak el, mint például: „Magyar vért akarunk inni!”. Ha jól emlékszem, olaj volt a tűzre François Mitterand francia elnök kijelentése is, már ami a magyarokkal szembeni igazságtalan bánásmódra vonatkozott. Januárban a Cuvântul Liber megyei lapban naponta megjelent valamilyen uszító cikk, például arról, hogy az önálló magyar iskolák szeparatizmushoz, külön magyar kórházak, járdák létéhez vezet... A közszolgálati televízió is táplálta ezt a hangulatot, megjelentek a vérlázító térképek Erdély elcsatolásával kapcsolatban. Nekünk, itteni értelmiségieknek semmilyen tapasztalatunk nem volt a válságkezelésben, nem voltunk tisztában a nagy geopolitikai folyamatokkal. Smaranda Enache 1950. március 31-én született Marosvásárhelyen, orvos családból származik. Bukarestben bölcsésztudományi diplomát szerzett, specialitása a magyar és a francia nyelv, pár évig Bukarestben fordítóként dolgozott, majd Marosvásárhelyen tanított. 1983-tól a rendszerváltásig az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház irodalmi titkára, majd művészeti igazgatója. 1990 után a Társadalmi Dialógus Csoport ügyvezető igazgatója, a marosvásárhelyi Pro Europa Liga alapító tagja, társelnöke. 1998 és 2001 között Románia finnországi és észtországi nagykövete. Az Alianţa Civică szervezet alapítója, számos hazai és nemzetközi emberjogi szervezet tagja. Cikkei jelentek meg a Gazeta de Mureş, Revista 22, Altera, Secolul XXI, Provincia, Uncaptive minds (SUA) kiadványokban. Számos emberjogi tanulmány, kötet szerzője, társszerzője. Több magyarországi díj kitüntetettje, megkapta Marosvásárhely díszpolgára címét is, de lemondott róla, amikor azt egy erre nem méltó marosvásárhelyi személyiségnek is odaítélték. – A fekete márciussal kapcsolatban azóta is létezik egy magyar és egy román igazság. A román változatban kulcsszerepe van annak a magyarázatnak, hogy a konfliktust a február 10-i gyertyás menet robbantotta ki, mivel a románság megijedt a magyar tömegtől. De ha már januárban szisztematikusan zajlott az uszítás, akkor ez a változat nem állja meg a helyét. – Főleg a nem erdélyi származású románság számára volt megdöbbentő, hogy a magyarok rendkívül szervezetten léptek fel, hogy az RMDSZ nagyon gyorsan, jelentős taglétszámmal megszerveződött. Úgy gondolták: a szervezet illegálisan korábban is létezett. A Pro Europa Ligában elemeztük, hogy a gyertyás menet szervezettsége, némasága révén erősen hatott, és jól jött azoknak, akik már azelőtt is a „magyar veszéllyel” riogatták a román közösséget. Azt sulykolták a román lakosságba, hogy baj van, mert a hadsereg stigmatizálódott, hiszen részt vett a forradalom elnyomásában, az állambiztonsági szervek nem léteznek, a határok nyitottakká váltak, tehát veszélyérzetet keltettek az emberekben. A magyarság nem vette észre, hogy egyes gesztusait nagyon jól lehet manipulálni. A gyertyás menet magyar résztvevői egyénenként azt akarták sugallni a többségnek a felvonulással, hogy „mi gyengébbek vagyunk, szükségünk van a segítségetekre a kultúránk megóvása érdekében”. De a hatalmas, kompakt tömeg üzenete nem ekként jutott el a többséghez. – Közismert az az elmélet, miszerint a Szekuritáté újraalakítása volt a vásárhelyi események kirobbantásának fő célja. Vagyis hogy álláshoz, fizetéshez jussanak a belügyisek. De vajon létezett-e egy Koszovó-típusú forgatókönyv, vagy inkább az ettől való félelem sürgette az ország akkori vezetőit, hogy talpra állítsák, működésbe hozzák az állambiztonsági szerveket, a titkosszolgálatot? – Valamennyi államnak bármilyen helyzetben szüksége van a biztonsági szervekre, és a vásárhelyi események mindenképpen legitimizálták az új titkosszolgálatot. Szerintem a belügyi szerveknek főként az nem tetszett azokban a napokban, hogy a forradalmi hevület mennyire közel hozta egymáshoz az erdélyi magyar és román közösséget, hogy hirtelen egymásra találtak. Ez hosszú távon erdélyi autonomista törekvésekhez vezethetett volna. Sikerének akkor lett volna komoly esélye, ha mind a magyarok, mind a románok óhajtották volna az autonómiát. Szerintem, és sok más értelmiségi szerint főként ezért hoztak létre törésvonalat a két etnikum között. – A márciusi eseményekről rengeteget írtunk, beszéltünk, de a lényeg mintha mégis rejtve maradt volna. A közvélemény ma is arra kíváncsi, hogy kik tehetők felelőssé a pogrom kialakulásáért. Ön kiket nevezne meg? – Talán egy évvel az események után találkoztam a Temesvár Társaság két egykori vezetőjével, George Şerbannal és Vasile Popovici-csal, akik 1990. március 19-én Ion Iliescunál voltak megbeszélésen, mert a Temesvári Kiáltványban is volt egy pont, ami az ország regionalizálására vonatkozott. Ezért hivatták őket. Ők mesélték nekem, hogy a kabinetfőnöke óránként tájékoztatta Iliescut a vásárhelyi eseményekről. Iliescu nagyon jól tudta, hogy ide várják, mégsem volt hajlandó eljönni. De nemcsak Ion Iliescu és a Nemzeti Megmentési Front ítélte el a magyarokat, hanem a Parasztpárt (PNŢCD) vezetősége is. Szintén felelős a belügyminisztérium akkori vezetősége. Vásárhely nem nagy város, a hadsereg helyi hírszerző szolgálata meg tudta volna akadályozni az öszszecsapást. Meg kell állapítanunk, hogy a titkosszolgálat azokban a napokban is jól működött, hiszen a román falvakban mindenütt megvoltak azok az emberek, akik meghúzták a harangokat, értesítették a lakosságot arról, hogy Vásárhelyre kell utazni. Mobiltelefonok akkor nem léteztek, de működött az emberi hálózat. – Ön bizonyos szempontból kisebbségi, hiszen a görög katolikus egyház híve, ugyanakkor anyanyelvi szinten beszél magyarul, otthon van a magyar kultúrában. Mennyire magyar a családja? – Édesanyám egyik nagyapja, azaz a dédnagyapám római katolikus vallású magyar ember volt. – Román nemzetiségű értelmiségiként az elmúlt húsz év alatt a legkövetkezetesebben kiállt a magyarság jogaiért. Mennyire ítélte el ezért a román társadalom? Mi volt a legkeményebb támadás, ami emiatt érte? – Otthon olyan nevelést kaptam, amely a kisebbségek melletti kiállásra késztet. Édesapám családjában memorandisták is voltak, a dédapám testvérének, Aurel Suciunak a neve szerepel a Funar-féle kolozsvári emlékmű névsorában. A románok annak idején szintén emberi jogaikért szálltak síkra. Olasz nyelvre a híres görög katolikus bíboros, Alexandru Todea oktatott. Tőle is sokat tanultam a bátorságról, és arról, hogy valamennyi elnyomottal mindenképpen szolidarizálni kell. Orvos szüleim mindkét nyelven beszéltek, a férjem magyar nemzetiségű. Ugyanakkor az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem magamtól álltam ki a barikádra. 1990-ben a tanárok egyik vásárhelyi összejövetelén elmondtam a véleményemet, és ezután egy tévés – ha jól emlékszem, Farkas Istvánnak hívták – készített velem egy interjút, ami bekerült a bukaresti tévé adásába, éppen január 28-án, amikor Bukarestben nagy felfordulás volt, és mindenki a készülékek előtt ült. Rengetegen látták az interjút, így egy csapásra közismert lettem. Később számomra a legfájdalmasabb az volt, hogy az a nép, amelyhez tartozom, kiközösített. A családomat is megbélyegezték. A testvéremre, az unokatestvéreimre, a fiamra ferde szemmel néztek, egy időre munkanélküliekké, kiközösítettekké váltak. A fiatal orvosok nem köszöntek édesapámnak, az idős orvosnak, akinél gyakornokokként dolgoztak, habár ő tényleg „tiszta” román. A kispolgári orvostársadalom évekig igen elutasítóan viselkedett velünk szemben. Tőlem megtagadták azt a jogot, hogy egy néphez tartozzam. Megbélyegzett emberré, „nemzetárulóvá” váltam. Újságokban azt írták rólam, hogy olyan magyar-zsidó vagyok, aki egy szép román név mögé rejtőzik. Nem az volt nehéz, hogy kiálljak az emberi jogokért, eme mentalitás ellen vívtam a legnehezebb harcot. – Szóval az említett interjú miatt lényegében kényszerpályára került? – Így van. Soha nem akartam közismert személyiség lenni, politikusi pályát befutni. Szüleim diszkrécióra neveltek, de nem beszéltek le semmiről. Viszont nagyon sok fenyegetés érte őket, például valakik többször kilátásba helyezték, hogy felgyújtják a házukat. A fiam is mindig mellettem állt, de később azt javasolta, ne csak a magyarság és a cigányság jogaival foglalkozzam. Viszont én úgy gondoltam, hogy ha én nem mondom ki ezeket a dolgokat, más nem teszi meg. Ezért kitartottam ennél a témakörnél. Persze ennek előnye és hátránya is volt. 1990-ben elvesztettem az állásomat, másrészt nemzetközileg ismert és elismert lettem, olyan országokban, ahol komoly hagyománya van a kisebbségi harcnak, a civil kurázsinak. Harminc országban jártam, számos konferencián szólaltam fel, több nemzetközi szervezet tagja lettem, itthon mégsem javult a megítélésem. Amikor a legutóbbi parlamenti választáson kihúztak a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselőjelöltjeinek listájáról, a pártvezetés ezt azzal indokolta, hogy nem volt megfelelő a kiállásom az 1990-es marosvásárhelyi és a hadrévi események kapcsán. Tehát ma is mellőzött egyéniség vagyok, akit például nem hívnak meg talk-show-kba. – A Pro Europa Liga nagyon sokat tett Vásárhelyen a közhangulat megváltozásáért, a konfliktusos helyzet megfelelő kezeléséért, a demokratikus nevelésért. Az ön sajtókonferenciáira olyan „véres szájú” újságírók jártak az 1990-es években, akik igen negatív hatással voltak a román közösségre, és később nagyon lassan mozdult el jó irányba a román sajtó. Valóságos leckéket tartott demokráciából, emberi jogokból a nacionalista újságíróknak. Ön ezt hogyan érzékelte? – Valóban médiaháború zajlott Marosvásárhelyen, amit valahogy meg kellett nyerni. A koromnál fogva is sokszor azt éreztem, hogy a fiatal újságírók mamája vagyok, aki jó útra próbálja téríteni őket. Megdöbbentő, hogy most, a húszéves évforduló kapcsán egyes újságírók nyilvánosan beismerték: a Vatra Românească tagjai voltak, és évek után jöttek rá arra, hogy manipulálták őket. Nos, ehhez a beismeréshez nagyobb kurázsi kell, mint amilyen az enyém volt. Emlékszem, amikor Vásárhelyen először szerveztem nemzetközi konferenciát, az egyik román újságíró nyilvánosan rengeteg támadó kérdéssel bombázott. Utána a külföldi meghívottak megjegyezték, hogy ez az újságíró részéről felért egy vallatással. De akkor is álltam a sarat, mint máskor is, amikor a helyi román sajtóban azt írták rólam, hogy szekus besúgó voltam. A Cuvântul Liber soha nem közölte az engem lejárató cikkekre küldött válaszaimat. Egy alkalommal sajtópert is indítottam ellenük, de mivel egyetlen román vásárhelyi ügyvéd sem vállalta fel a védelmemet, lemondtam erről. Feltétlenül román nemzetiségű ügyvédet akartam fogadni. Hát nem találtam. Végeredményben a sajtóper beindítása ellentmondásban lett volna a sajtószabadságról alkotott felfogásommal, ezért végül nem bánom, hogy nem került rá sor. – Ön szerint mit kellene tennünk a magyar–román viszony normalizálásáért? – Úgy vélem, a teljes megbékélés kulcsa az erős erdélyi identitástudat. Ami szerintem ma is árt az erdélyi lakosságnak, az az, hogy mind a román hatalom, mind a magyar politikusok részéről nyomásgyakorlás folyik. Egyes román pártoknak ma is érdeke Erdély destabilizálása. Ennek a folyamatnak része az ortodox egyház előrenyomulása, az ortodox templomok építése. Ugyanakkor Budapest részéről is létezik egyfajta nyomás. Olyan magyarországi áramlatok éreztetik hatásukat, amelyeknek nincs mit keresniük Erdélyben, mint például a Magyar Gárda, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom. Persze ez nem azt jelenti, hogy korlátozni szeretném a véleménynyilvánítási, önkifejezési jogot. Csakhogy az erdélyi magyar–román viszony igen érzékeny mérleghez hasonlatos, nagyon vigyázni kell az egyensúly megőrzésére. Azt gondolom, hogy az erdélyi magyaroknak az a titkos vágya, hogy egy virtuális Nagy-Magyarországban együtt éljenek az anyaországi magyarokkal, sajnos megakadályozza őket abban, hogy az erdélyi románokkal közös projekteket képzeljenek el, ezek megvalósításán dolgozzanak. Nem titok, hogy a Provincia-körhöz tartozó értelmiségiekkel évek óta egy olyan Romániában gondolkozunk, amely lehetővé tenné, hogy a régiók – esetleg spanyol mintára – nagyobb önállóságot kapjanak, ami nem jelentené a függetlenségüket, Erdély leszakadását az ország testéről, csupán határokon belüli autonómiát kapna a régió. Én hiszek ennek a megvalósulásában. Viszont a kölcsönös megismerés sajnos még igencsak gyermekcipőben jár mind az erdélyi románok, mind a magyarok részéről. Enélkül pedig semmire nem megyünk, akár van autonómia, akár nincs. Máthé Éva. Forrás: Krónika (Kolozsvár) 2010. június 28.EMEF: elvi nézeteltérésekAhogy azt egy héttel korábban Markó Béla RMDSZ-elnök előre megjósolta, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) hétvégi, Marosvásárhelyen megtartott ülése „veszekedősre” sikeredett. A bukaresti események miatt (alkotmánybírósági döntés a nyugdíjcsökkentésről és kormányhatározat az áfaemelésről – szerk. megj.) Markó Béla röviden csak annyit mondott, hogy „a Sapientia akkreditációjának felgyorsítása mellett beszélgettünk a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) létrehozásáról, de nem tudtunk mindenben megállapodni, így a tárgyalást folytatjuk majd, ha hamarabb nem, akkor július 24-én Tusnádfürdőn, egy nyílt EMEFülésen”. A másik oldalt Tőkés László, az EMNT elnöke képviselte, aki elmondta, míg Kolozsváron, a Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes jelenlétében megtartott tanácskozáson csak néhány formai és tartalmi kérdésben jelentkeztek nézetkülönbségek a KAT megalapításával kapcsolatban, addig Marosvásárhelyen az elvi ellentétek is felszínre kerültek. „Az RMDSZ azt szeretné, hogy a KAT az RMDSZ intézményeként működjön, amelyben az EMNT 25 százalékos arányban részesülne a helyekből” – tette hozzá az EP-alelnök. Szerinte azonban ez az intézmény az egész romániai magyarságé kell legyen, nem csak az RMDSZ-é. Tőkés azt is fájlalta, hogy alig egy héttel Semjén Zsolt látogatása után „újraindul a verespataki projekt”, és „nem lesz székelyföldi régió” típusú kijelentések születnek. „Meg is kell üzennünk Semjénnek, akárcsak Orbán Viktornak, hogy ez így nem fog menni. Elég volt a kirakatpolitizálásból” – méltatlankodott Tőkés, miközben az RMDSZ-es miniszterek a bukaresti visszautat készítették elő. Farkas István Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. május 23.Régióban gondolkodnak - Marosvásárhelyen megalakult a Székelyföldi �?nkormányzati TanácsHamarosan összeülnek az elnökségi tanács munkacsoportjai, felállítjuk a prioritásokat. Addig is elmondhatom, hogy kiemelten fontosak számunkra a település-, illetve régiófejlesztéssel kapcsolatos, valamint a közösségünket érintõ ügyek - nyilatkozta lapunknak Péter Ferenc szovátai polgármester, a hét végén megalakult Székelyföldi �?nkormányzati Tanács (SZ�?T) megválasztott elnöke. Hozzátette: Maros, Hargita és Kovászna megyéknek közösen kell tervezniük, minden szinten egy közös régióban kell gondolkodniuk. A marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében múlt pénteken megalakult SZ�?T-ben Maros megye 23, Csík térség 12, Gyergyó térség 5, Udvarhelyszék 10, Háromszék pedig 15 küldöttel rendelkezik. Amint arról lapunkban már beszámoltunk, az RMDSZ alapszabályzatába foglaltak szerint székelyföldi, partiumi és közép-erdélyi önkormányzati tanácsok alakulnak, ugyanakkor a regionális tanácsok mellett megmarad az Országos �?nkormányzati Tanács. A héten megalakul a közép-erdélyi önkormányzati tanács is, míg a partiumi június elején tartja alakuló ülését. Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke a Székelyföldi �?nkormányzati Tanács hétvégi alakuló ülésén hangsúlyozta a régiók szerinti leosztás fontosságát, ugyanis eltérõek, változóak az igények, a prioritások, a cselekvési tervek. Hozzátette: az önkormányzatiság elvének érvényesítését az RMDSZ már a 90-es évek elejétõl kezdõdõen felvállalta, ez máig a szövetség prioritása. Az RMDSZ-elnök szerint ez a struktúra, lehetõvé teszi a különbözõ régiók érdekeinek jobb artikulálását, illetve az üzenetek és a feladatok pontosabb meghatározását. Az alakuló ülésen jelen levõ Kelemen Atilla Maros megyei RMDSZ-elnök, a szövetség képviselõje beszédében arra mutatott rá, hogy a SZ�?T megalakulásával, az érdekvédelmi szervezet megerõsödését, erõs parlamenti képviseletet és nem utolsósorban a jövõ évi választások sikerét tûzte ki célul. Ezzel kapcsolatban Kelemen Hunor kiemelte: Az RMDSZ-nek elsõ lépésként az önkormányzati választásokon kell nagyon jól teljesítenie. Be kell bizonyítania, hogy önkormányzati vezetõi az elmúlt négy évben eredményesek voltak, javítottak az általuk képviselt a közösségek életszínvonalán, és minden eszközt felhasználtak, amit a bukaresti kormányzat RMDSZ-es tagjai a válság idõszakában biztosítani tudtak. A szövetségi elnök mellett Borbély László politikai alelnök is felszólalt, aki a befektetések szempontjából hangsúlyozta a régiók fontosságát, bemutatva azokat a pályázati lehetõségeket, amelyekkel az önkormányzatok az elkövetkezõ idõszakban élni tudnak. Vannak pályázati lehetõségek, és van pénz. Arra biztatok mindenkit, hogy minél jobban használják ki a lehetõségeket, tanuljanak, kérdezzenek egymástól - fogalmazott a környezetvédelmi és erdõgazdálkodási miniszter. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök szerint a hét végén megalakult politikai testület elsõdleges szerepe, hogy kiteljesítse a székelyföldi régió kohéziójának megteremtéséhez nélkülözhetetlen közpolitikai folyamatokat, megteremtse a politikai kereteket ahhoz, hogy ezen térséghez tartozó entitások egymással összefogva, egymásra támaszkodva, kihasználják mindazokat a lehetõségeket, amelyek számunkra adottak. Farkas István �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. június 23.Rövidebb lábakon KisvárdaAz igazi fesztiválhangulatról kellett lemondania az anyagi nehézségek miatt a kisvárdai színházi fesztiválnak, amely idén szinte kizárólag csak a versenyprogramra tudott koncentrálni. Megszorítás van az egész országban és ez természetesen a kisvárdai fesztivált is érintette. A szûkös anyagi keretbõl fõként a versenyprogramra kellett koncentrálnunk, amelynek javára kénytelenek voltunk megnyirbálni az igazi, a szó szoros értelmében vett fesztiválos rendezvényeinket - nyilatkozta az �?MSZ-nek Nyakó Béla. A Kisvárdai Várszínház, illetve a Magyar Színházak XXIII. Kisvárdai Fesztiváljának igazgatója Mínuszban az eddigi pluszok Nyakó hangsúlyozta: ezekben a megszorításokban az a legrosszabb, hogy amit eddig sikerült pluszként megalkotni, most arról kellett lemondanunk. Az igazgató elmondta az anyagi nehézségek ellenére nem került veszélybe a kisvárdai fesztivál. Több lábon álltunk, bár kétségkívül rövidebbek lettek a lábaink - fogalmazott. Nekem a leginkább az fáj, hogy kimarad a mindig nagy sikert arató, a határon túli színmûvészeti egyetemek elõadásai, produkciói és az ezzel kapcsolatos szakmai programok, work-shopok - magyarázta lapunknak Nyakó, majd hozzátette: az elmúlt években a rendezõk ezen a programon tekinthették meg a végzõsöket, akiknek könnyebb volt leszerzõdniük így az egyes színházakhoz. Megtudtuk, a Rákóczi stúdió terem azért nem nyílt meg idén, mert közel 3-4 millió forintra lett volna szükség a különbözõ fény- és hangtechnikák felszereléséhez. Az elmúlt években megszokott szabadtéri Fesztiválszínpad kimaradása igazából a város fesztiválhangulatából vett vissza - sorolta tovább Nyakó, de elmondása szerint a szakmát nem érinti annyira a költségvetés megnyirbálása, a versenyprogramok, beszélgetések ugyanúgy zajlanak. �?s reméljük, hogy jövõtõl minden visszatér a régi kerékvágányba - bizakodott Nyakó. Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója lapunknak úgy nyilatkozott, hogy bár kellemes élményekben van részük Kisvárdán, sikere volt az elõadásuknak, érzõdik az, hogy minden a merülési vonalon történik. Elmondta, hogy a pécsi POSZT-on és a Kecskeméti Országos Zenés Színházi Találkozón is érezhetõ volt egy bizonyos szintû feszült, várakozásteli hangulat, de ennek ellenére, Nyakó Bélához hasonlóan reménykedve néz a jövõ elé. Az igazgató-rendezõtõl megtudtuk, hogy Szõcs Géza kultúráért felelõs államtitkár a határon túli színházak vezetõinek részvételével szombaton kerekasztal-beszélgetést tart. A beszélgetés témája: a határon túli magyar hivatásos színházak a XXI. század második évtizedében - helyzetkép, problémák és törekvések. Jelentõs erdélyi részvétel Amint arról lapunkban már beszámoltunk, a szombatig tartó fesztiválon szinte mindenik erdélyi társulat jelen van. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház A velencei kalmár címû darabja a fesztivált nyitotta, de Háromszékrõl fellépnek még az M Stúdió mûvészei is, illetve Kézdivásárhelyrõl a Városi Színház társulatának tagjai. A Szatmárnémeti �?szaki Színház Harag György Társulata Carlo Goldoni vígjátékát, a Chioggiai csetepatét, a Nagyváradi Magyar Színház Szigligeti Társulata Luigi Pirandello Hat szereplõ szerzõt keres címû színmûvet vitték a fesztiválra. A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Shakespeare Ahogy tetszik címû vígjátékát és a Zián és Kopik címû bábelõadással utaztak Kisvárdára, a marosvásárhelyi színház Tompa Miklós Társulata pedig Csehov Platonovjával A székelyudvarhelyiek Egressy Zoltán Portugál címû tragikomédiáját vitték a fesztiválra, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Carlo Goldoni Hazugját mutatják be, a Csíki Játékszín pedig a Finito-val lépett fel. Az erdélyiek mellett az újvidékiek, a szabadkaiak, a kassaiak is szerepelnek a seregszemlén, de színre lépnek komáromi társulatok is. Farkas István �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. augusztus 31.Magyarít a realitatea.netMagyar nyelvű híreket jelentet meg a román nyelvű hírfolyamában az ország leglátogatottabb híroldala, a Sorin Ovidiu Vântu „médiamogul” tulajdonában levő Realitatea Caţavencu tröszt égisze alá tartozó realitatea.net. Az egyik legbefolyásosabb romániai tömegtájékoztatási eszköznek számító Realitatea TV hírportálja egyelőre a Mediafax hírügynökség magyar nyelvű híreit publikálja, de a tervek szerint tágítanák a kört. Fontos a kisebbség „Nézze, úgy vélem, hogy Románia leglátogatottabb híroldalának fontos az, hogy az országban élő, nagyszámú kisebbséghez anyanyelvén is eljuttassa a legfontosabb híreket” – jelentette ki lapunknak Sorin Kosz, majd hozzátette: nem titkolt szándékuk, hogy realitatea.net-en az országhatáron túli, a romániai hírek iránt érdeklődő, magyar nyelven beszélő egyének is megkapják a számukra szükséges információkat. A realitatea.net szerkesztője érdeklődésünkre elmondta, a Mediafax hírügynökségtől származó magyar nyelvű hírek megjelentetése felülmúlta az előzetes elvárásaikat. „Több ezer megjelenést regisztráltunk, ami nem elhanyagolható eredmény” – fogalmazott Kosz. Felvetésünkre, hogy a különböző fórumoldalakon több, a kezdeményezést bíráló szélsőséges hozzászólást írtak román álnevű személyek, Kosz kijelentette: „Nem érdekelnek minket a szélsőséges csoportok megjegyzései, hőbörgései. Amíg igény lesz magyar nyelvű hírekre, addig a realitatea.net-en olvashatóak lesznek”. Piacfüggő hírkínálat A román oldalak magyarításának van hagyománya a román médiában – egy évvel ezelőtt, az akkor még nyomtatásban is megjelenő Gândul című napilap honlapján magyarul, angolul és németül is olvasható anyagok jelentek meg, a portál jobb felső sarkában a három nyelvet jelképező zászló volt látható, amelyekre rákattintva a honlap legfontosabb cikkeinek, híreinek, blogbejegyzéseinek a fordításait lehetett elérni. A honlapon viszont ma már csak román nyelvű cikkek érhetők el. Felvetésünkre, hogy a realitatea.net kezdeményezése mennyire tekinthető tiszavirág-életűnek, Kosz hangsúlyozta: amennyiben nő a magyar nyelvű hírek olvasottsága, folyamatosan bővítik a kínálatot és a megjelenések gyakoriságát is. „Egyszerű az elv, ugyanúgy, ahogy román nyelven is voltak olyan hírkategóriák, illetve -típusok a realitatea.net-en, amelyeket később nem frissítettünk, mert nem volt elég olvasójuk, ez történhet a magyar hírekkel is, de ismétlem, a jelek ennek az ellenkezőjét mutatják. Az online sajtóban tökéletesen lemérhető az egyes hírek iránti érdeklődés, így csak azt tartjuk meg, amelyiknek van piaca” – magyarázta az ÚMSZ-nek Sorin Kosz. Farkas István. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. szeptember 21.EPP-s „fejtágító” BukarestbenTizedik nyári egyetemét tartja Bukarestben holnaptól szombatig az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti képviselőcsoportjának szakmai háttérintézménye, az Európai Gondolatok Hálózata (EIN). Tizedik nyári egyetemét tartja Bukarestben holnaptól szombatig az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti képviselőcsoportjának szakmai háttérintézménye, az Európai Gondolatok Hálózata (EIN). A rendezvényen, amelynek házigazdája Románia Parlamentje, jelen lesz a térség több állam- és kormányfője, az Európai Néppárt vezetői és az alakulat európai parlamenti (EP) képviselőcsoportja. A nyári egyetem lehetőséget ad arra, hogy a döntéshozók megvitassák az Európai Unió előtt álló kihívásokat. Az idei találkozó témái a gazdasági és szociális válságból adódóan az európai piac versenyképessége, a 2020-ig tartó költségvetési távlat, a pénzügyi piacok szabályozása, demográfia és beilleszkedés, innováció és kreativitás, a transzatlanti közösség, a kereszténydemokrata értékek védelme, a Nyugat-Balkán államai és Moldova Köztársaság európai csatlakozási távlatai. A képviselők és meghívott előadók eszmét cserélnek ugyanakkor a Fekete-tenger térségében rejlő geostratégiai és gazdasági potenciálról, a biztonságról és stabilitásról, valamint az energiáról, a térség legfontosabb stratégiai és integrációs tényezőjéről. A házigazda Románia részéről Traian Băsescu államfő, Emil Boc miniszterelnök és Markó Béla miniszterelnök-helyettes üdvözlik majd a rendezvényt. A konferencia keretében tartott előadáson többek között felszólalnak: Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Korodi Attila, az alsóház külügyi bizottságának elnöke. Az EIN-konferencia alkalmából holnap délben az RMDSZ elnöke kétoldalú megbeszélést folytat Wilfried Martenssel, az Európai Néppárt elnökével. A megbeszélésen az európai politikai fejlemények és a romániai belpolitikai helyzet elemzése mellett a felek áttekintik az RMDSZ és az EPP kapcsolatát. Bukarestben tartják a 2012-es EPP-kongresszust Megerősítette lapunknak Winkler Gyula a demokrata liberális Sorin Frunzăverde kijelentését, miszerint jövőre Bukarestben szervezik az Európai Néppárt tisztújító és programmódosító kongresszusát. „Ma (tegnap – szerk. megj.) a politikai közgyűlés is megszavazta a helyszínt, a hivatalos bejelentésre azonban még várni kell” – magyarázta az ÚMSZ-nek az EP-képviselő. Hangsúlyozta, az esemény több szempontból is fontos Bukarest és Románia, illetve az RMDSZ és a PDL számára. Utóbbiaknak egyrészt a választási év miatt, másrészről pedig azért, mert ezáltal a néppárt elismeri eddigi munkájukat. „Bukarest néhány napra az EPP fővárosa lesz, ezáltal is bizonyítva, hogy Románia nem periféria, hanem fontos EU-tag” – magyarázta Winkler. (Farkas István) Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. szeptember 23.RMDSZ-támogató Néppárt„Nagyon elégedett vagyok az RMDSZ kormányzati, parlamenti és európai parlamenti tevékenységével és szerepével és bízom abban, hogy Romániában is értékelik ezt a munkát, illetve az ebből származó hasznokat” – jelentette ki a Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel tartott tegnapi kétoldalú megbeszélés utáni bukaresti sajtótájékoztatón Wilfried Martens. Az Európai Néppárt elnöke az EPP szakmai háttérintézménye, az Európai Gondolatok Hálózata tizedik nyári egyetemére érkezett a román fővárosba több neves néppárti politikus kíséretében. Martens délben találkozott az RMDSZ-es politikusokkal, akikkel a román-magyar politikai kapcsolatokról, a szövetség politikai szerepvállalásáról, illetve a magyar kisebbség jogairól és törekvéseiről tanácskozott. Az EPP elnöke emlékeztetett: a belga kormány miniszterelnöke volt, amikor átszervezték Belgium intézményrendszerét úgy, hogy a három nemzet képviselői egyforma szintű autonómiaformát alakítottak ki. „Éppen ezért kiemelten fontosnak tartom a nemzeti kisebbségek számára az autonómia elérésének lehetőségét” – hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Martens, aki szerint a romániai magyarságnak egységes képviseletre van szüksége ahhoz, hogy meg tudja őrizni és erősíteni pozícióját, illetve előre tudjon lépni a kisebbségi jogok érvényesítésében. Kelemen Hunor elmondta, a megbeszélésen áttekintették az Európai Unió tagállamait is érintő gazdasági válság legfontosabb megoldási lehetőségeit és tárgyaltak az Európai Néppárt jövő évben sorra kerülő, bukaresti kongresszusáról is. „Határozott ígértet kaptunk Wilfried Martenstől arra, hogy az EPP programjának módosításakor helyet kapjanak a nemzeti közösségek jogai, az autonómia kérdése, és mindazok a közösségi jogok, amelyeket az RMDSZ évek óta szorgalmaz” – fogalmazott Kelemen. A nyári egyetem résztvevőit házigazdaként a román államfő, Traian Băsescu köszöntötte Martens délelőtt Emil Boc miniszterelnökkel is találkozott, akit arról biztosított: a néppárti politikusok támogatják Románia schengeni csatlakozását. A nyári egyetem délutáni megnyitóján a házigazda Románia részéről Traian Băsescu államfő, Emil Boc miniszterelnök és Markó Béla miniszterelnök-helyettes üdvözölték a rendezvényt. Az előadások keretében felszólalt Kelemen Hunor szövetségi elnök és Korodi Attila, az alsóház külügyi bizottságának elnöke is. Farkas István. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. október 6.„A kormány komolyan veszi a privatizációt” – Borbély Károly gazdasági államtitkár szerint a külföldi befektetők pozitívan ítélik meg RomániátA kelet-közép-európai befektetési térképen pozitívan ítélik meg Romániát a külföldi beruházók, akik számára egyértelműen hetven százalékban az energiaszektor a legnépszerűbb – fejtette ki a lapunknak adott interjúban Borbély Károly gazdasági államtitkár. Az államtitkár úr legutóbb Skóciában járt, ahol több külföldi befektetőcsoporttal is találkozott, illetve folytatott kétoldalú megbeszéléseket. – Egy befektetési konferencián vettem részt Edinburgh-ban, Alex Salmond skót miniszterelnök meghívására, aki a megújuló energiaforrásokat érintő komoly programot indított el. A több mint négyszáz meghívottat számláló konferencián Romániát mint befektetési környezetet mutattam be, hangsúlyozva, a kormány prioritásai közé tartozik a külföldi beruházók jelenléte. A fórumon meggyőződhettem arról, hogy a külföldi befektetők a kelet-közép-európai befektetési térképen pozitívan ítélik meg Romániát. Az utóbbi napok történései nem egészen ezt mutatják, inkább rácáfolnak erre – gondolok itt a Nokia kivonulására Nemeszsukról, vagy arra, hogy a finn légitársaság felfüggesztette bukaresti járatait, miközben Horvátországba menetrend szerinti járatot indít. – Nézze, ez a Nokia-ügy szerintem fel van fújva. Úgy érti, hogy a média túllihegi? – Nemcsak a média, szerintem a kormány is. Túl nagy fontosságot tulajdonított neki, miközben a mostani Nokia már nem az, amelyik 2008-ban Nemeszsukra költözött, már nem világelsők. Persze, ez kétségkívül negatív fejlemény az ország gazdasági életében, szomorú, hogy kétezer ember munkanélküli lesz. De erről nem Románia tehet, hanem a finn cég, amelynek az utóbbi időben enyhén szólva megomlott a befektetési stratégiája. Annak ellenére, hogy tavaly az ország második exportőre volt a Nokia, szerintem nem kell annyira elkeseredni, ettől még nem fog megomolni Románia gazdasága. Azzal együtt, hogy az ügy fel van fújva, gondolom a kormány le fogja vonni belőle a tanulságot. – A román kormány nem tud forgalmat generálni egy magáncégnek, akármilyen nagy is legyen az. Az állam feladata, hogy kedvező lehetőséget teremt az országban folytatandó gazdasági tevékenységhez, ipari parkot létesít, utat épít, elektronikai hálózatot. Ezt meg tudja tenni és meg is teszi. Románia befektetőbarát ország – a térségben a harmadik helyen áll. Tavaly Lengyelország, 7,3, Csehország 5, Románia pedig 2 milliárd eurót vonzott külföldről. Most mindenütt csökkenési tendencia van, de ez az arány 2008-ban 10 milliárd euró volt. A kormánynak tehát nincs milyen tanulságot levonnia – ez egy szerencsétlen eset, sajnáljuk, hogy a Nokiának csökkent a forgalma, de mi nem tudjuk azt befolyásolni. Melyik az a gazdasági szektor, amely iránt leginkább érdeklődnek a külföldi vállalkozók? – A gazdasági minisztérium „védnöksége” alatt Romániába befektető külföldi vállalkozók között egyértelműen az energiaszektor a legnépszerűbb. A beruházók mintegy hetven százaléka ebben az ágazatban látja a potenciált. És kiknek a célpontja Románia? Például Magyarország mennyire használja ki az erdélyi potenciálokat? – Magyarország szerintem elszalasztotta a nagy lehetőséget. Államtitkári kinevezésem előtt a magyar kormány befektetési irodáját vezettem, az erdélyi beruházásokért feleltem. Az elvártnál sokkal kisebbek lettek a megvalósítások, ami azért is furcsa, mert Ausztria, Németország és Hollandia rengeteg céget hozott. A világ melyik táján legaktívabb a román gazdasági jelenlét? – Mindenképp az Európai Unióban, ahová az export 72 százaléka irányul. Ez egyébként azt bizonyítja, hogy a román üzletemberek prioritásnak tekintik az uniós üzleti szférát. Nagy külföldi tőkemozgásról azonban nem beszélhetünk – tavaly 32 milliárd eurót tett ki a román export. Ugyanakkor tudatában vagyunk, hogy Kína, Brazília, Oroszország fontos piacok, ebbe az irányba kell terjeszkedni – éppen ezért próbálunk változtatni a hazai vállalkozók hozzáállásán. Itt egyébként a nagy baj a kis- és közepes vállalkozásokkal van. A nagyok terjeszkednek nélkülünk is. A román kormánynak milyen stratégiája van a hazai befektetők külföldi terjeszkedésére? – A termékek külföldi piacokon való bemutatását konkrét programmal támogatja a kormány, ez konkrétan a kiállításokon és üzletember-találkozókon való részvételt jelenti. Ezt megelőzően az exporttanács az ország kiviteli stratégiájának függvényében felvázolja a következő év prioritásait, azt, hogy milyen ágazatokra kell koncentrálni, illetve kiválasztjuk azokat a világkiállításokat, amelyeken fontosnak tartjuk a román jelenlétet. Utóbbira idén 36 millió lejt szánt a kormány, amelyből az egyes kiállításokon való részvétel ötven százalékát fedezi. Főként azokat a cégeket támogatjuk, amelyek az EU-n kívül terjeszkednének, az unión belül ugyanis viszonylag könnyű az üzletkötés. Mi zajlik az állami kézben levő nagyvállalatok portáján? Tervezi-e hosszabb távon a gazdasági minisztérium ezen cégek részvénycsomagjainak börzére vitelét? – A kormány komolyan gondolja a privatizációs folyamatokat – a jövőben folytatni fogjuk a Petrom börzére vitelét, ezenkívül a Transelectrica és Transgaz részvényeivel már ebben a hónapban ismét börzén leszünk. Jövőben pedig a Romgazzal is „tőzsdézni” fogunk. Ezenkívül igyekszünk visszafogni a tevékenységét a nagy adósságokat felhalmozó állami cégeknek, és amint van rájuk érdeklődő, ezeket is privatizáljuk. Farkas István Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. november 2.Enache független maradna, Vass „besorolná” az MPP-t„Én még nem értesültem az MPP döntéséről. Előre is köszönöm a bizalmat, de továbbra is fenntartom, hogy függetlenként szeretnék indulni a jövő évi polgármesteri választásokon” – reagált lapunk megkeresésére Smaranda Enache, a Pro Europa Liga (PEL) elnöke a Magyar Polgári Pártnak (MPP) arra a korábbi bejelentésére, hogy Benedek Imre és Smaranda Enache közül választja ki – ha kell, belső előválasztások során – marosvásárhelyi polgármesterjelöltjét. Az emberjogi aktivista azonban az Új Magyar Szó érdeklődésére kifejtette, nem áll el attól a kijelentésétől, amit indulása előtt tett: ha a választásokig az egyes pártok felajánlják támogatásukat, elfogadja, de nem indul pártszínekben. „Jelen pillanatban az indulók között én vagyok Dorin Florea legesélyesebb kihívója” – utalt Smaranda Enache egy augusztusban készült közvélemény-kutatásra, majd hozzátette: meglátása szerint a választók szkeptikusak a pártokkal szemben, amelyek „eddig nem bizonyították be, hogy harcba tudnak és akarnak szállni a várost tönkretevő demokrata liberális polgármesterrel”. Enache elmondása szerint erősíteni kell a marosvásárhelyi román és a magyar közösség egymás iránti bizalmát, de ezt csak és kizárólag a pártokon felüli összefogás hozhatja el. Vass Levente, az RMDSZ és az Erdélyi Nemzeti Tanács közös polgármesterjelöltje – aki indulásakor azt nyilatkozta, csak abban az esetben érdekli a jelölés, ha mindhárom magyar párt támogatja – lapunktól értesült az MPP-s határozatról. Érdeklődésünkre elmondta: meglátása szerint az MPP még keresi a helyét a polgármesteri székért folyó harcban. „Meggyőződésem, hogy ha még adunk egy kis gondolkodási időt Szász Jenő úréknak, belátják, hogy az egyetlen esély a választások megnyerésére, felzárkózni az RMDSZ és EMNT által támogatott jelölt mögé” – fogalmazott Vass Levente miniszteri tanácsos. Smaranda Enache indulásával kapcsolatban kijelentette: „bízom Enache asszony bölcsességében, abban, hogy belátja: a magyaroknak közös magyar jelöltre van szükségük.” Hozzátette: a Pro Europa Liga elnökéhez hasonlóan nem politikusként definiálja magát, de meggyőződése, hogy a magyarság nem maradhat politikai képviselet nélkül, éppen ezért egy független személy nem hozhatja meg a várt változást Farkas István Új Magyar Szó (Bukarest), 2012. január 13.Pápai nyomás BăsescuraSegítséget kértek az államfőtől a katolikus egyházi vezetők a levéltári törvény ügyében Vatikáni nyomásgyakorlásnak is minősíthető nyílt levél érkezett a napokban a román államelnöki hivatalhoz, amelyben a romániai katolikus egyházi főméltóságok arra kérik Traian Băsescut: járjon közbe annak érdekében, hogy mielőbb lépjen életbe az egyházi levéltári anyagok visszaszolgáltatását lehetővé tevő törvény. A múlt év decemberében tartott katolikus püspökkari konferencia résztvevői nyílt levélben fordultak Traian Băsescuhoz, a lapunk birtokában lévő dokumentumot múlt héten iktatta az államelnöki hivatal. Ismeretes, hogy az egyházak által kért törvényt tavaly elfogadta a parlament, ám elakadt az Alkotmánybíróságon, így a kommunista hatalom által „átvett” levéltári anyagok nem kerülhettek vissza jogos tulajdonosaikhoz. Bíborosi tekintély Nagy Mihály Zoltán, az Állami Levéltár aligazgatója úgy véli, a nyílt levél – annak ellenére, hogy késve kerül az államfő elé, mert alkotmányellenesnek nyilvánított jogszabályt nem írhat alá az államfő – azért jelentős, mert így az érintett felek is megszólalhattak. „Az egyházak eddig nem igazán hallatták hangjukat a szakma és a közvélemény előtt” – magyarázta. Kérdésünkre, mekkora súlya van egy ilyen nyílt levélnek, Nagy hangsúlyozta: a hónap elején bíborossá kreált Lucian Mureşan, a balázsfalvi székhelyű Fogaras–Gyulafehérvári Görög Katolikus Főegyházmegye nagyérseke is a levél aláírói között szerepel, így mindenképp sokat nyom a latban, még akkor is, ha a keltezésekor még nem volt bíboros. „Amikor a püspökkari konferenciák megszólalnak, ott van mögöttük a Szentszék is” – hangsúlyozta Nagy, aki szerint egy ilyen lépés a nyomásgyakorlás egyik eszközeként is felfogható. Az egyház nem adja fel „Függetlenül az Alkotmánybíróság döntésétől és a törvény alakulásától, továbbra sem mondunk le az egyházi levéltári anyagainkról, és továbbra is harcolni fogunk azért, hogy visszakapjuk a dokumentumainkat” – fogalmazott lapunk megkeresésére Potyó Ferenc, a gyulafehérvári érsekség általános helynöke. A pápai káplán hozzátette, különösen nagy anyag nem illeti egyébként a római katolikus egyházat, az „igazi várományosok” a görög katolikusok, akiknek iratai az egyház 1948. évi felszámolása alkalmával vagy megsemmisültek, vagy az ortodox egyházhoz, onnan pedig az állami levéltárba kerültek. Az egyházak kérését kommentálva Nagy Mihály Zoltán úgy vélekedett: el kell fogadni és tiszteletben kell tartani a tulajdonjogi kérdéseket, amelyek az ügy kapcsán felmerülnek. Emlékeztetett: első szakaszban, 1950-ben az egyházak belső igazgatása szempontjából is fontos iratokat, az anyakönyveket kellett átadni az állami hatóságoknak, később az 1971-es – 1974-ben módosított – levéltári törvény iratanyagaik állami levéltárnak történő beszolgáltatására kötelezte az egyházakat. „Ha az egyházak betartják az irattárolás szabályait, biztosítják az iratokhoz való hozzáférést és a dokumentumokról pedig mikrofilm készül, amely az állami levéltárakba kerülnek megorzésre, szakmailag nincs semmi, a visszaszolgáltatás ellen felhozható érv” – hangsúlyozta az Új Magyar Szónak az Állami Levéltár aligazgatója. Hogyan tovább? Amint arról lapunkban már beszámoltunk, a taláros testület nem tartalmi, hanem csupán formai okokra hivatkozva nyilvánította alkotmányellenesnek a törvényt, azzal érvelve, hogy a jogszabályban a képviselőház által elfogadott jelentős módosításokat a szenátus már nem véleményezhette, ezzel pedig sérült a parlament kétkamarás törvényhozási jogalkotási elve. A törvényt az ellenzék támadta meg az Alkotmánybíróságon. Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő, a tervezet egyik előterjesztője lapunknak elmondta: a február 1-jén kezdődő parlamenti ülésszakban a törvény a szenátus szakbizottsága elé kerül, utána a szenátus plénumának kell megszavaznia. Ezt követően a képviselőház kulturális és művelődési szakbizottsága, illetve plénuma kell hogy jóváhagyja. „Ez a procedúra akár másfél hónapig is eltarthat, nagy valószínűséggel ismét jogi huzavona lesz belőle” – nyilatkozta lapunknak a képviselő. A politikus tart attól, hogy a Demokrata Liberális Párt ezúttal nem fogja egykönnyen megszavazni a szociáldemokrata párt által „magyarbarátnak” tartott törvényt, de – mint mondta – „a kedvező döntés elmaradása esetén koalíciós vitákra kell számítani, ugyanis az RMDSZ számára prioritás ez az ügy”. Farkas István Új Magyar Szó (Bukarest) 2012. január 16.Az időt húzza a MOGYE?Továbbra sem hajlandó eleget tenni a tanügyi törvény előírásainak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE): a korábbi minisztériumi felszólítások ellenére a hétvégi szenátusi ülésén sem módosítottak a chartán úgy, hogy lehetővé tegyék a magyar intézetek létrehozását a felsőoktatási intézményben. A charta módosítása nem is szerepelt az ülés napirendjén. Copotoiu: nem a magyar főtanszékekre Amint arról lapunkban már beszámoltunk, az új tanügyi törvény szerint magyar intézeteket kell létrehozni a multikulturális egyetemeken. A jogszabály három ilyen hazai felsőoktatási intézményt nevez meg, a MOGYE-n kívül a BBTE-t és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemet. A MOGYE román többségű szenátusa már kétszer utasította el a magyar intézetek megalapítását az egyetemi autonómiára hivatkozva. Az oktatási minisztérium emiatt visszadobta az egyetem chartáját. A MOGYE magyar tanszékeinek megalapítása mellett tavaly több tüntetést is szerveztek Marosvásárhelyen A magyar oktatók döntő többsége a múlt év végén nem jelöltette magát az orvosi egyetem belső választásain, így tiltakozva a magyar intézetekkel kapcsolatos elutasító döntés ellen. A MOGYE rektora, Constantin Copotoiu elmondása szerint az intézmény már válaszolt az oktatási minisztérium magyar intézetek létrehozását sürgető két átiratára, most pedig várják, hogy a szaktárca elfogadja-e vagy pedig ismét elutasítja az egyetemi chartát. Állítása szerint a magyar intézeteket azért nem lehet létrehozni, mert a magyar nyelvű oktatás nincs külön akkreditálva, és nincsenek is meg az ehhez szükséges feltételek. Király: ketyeg az óra „Hiába okoskodik a MOGYE szenátusa, az általános orvosi kar akkreditálva van, ott minden további nélkül létre lehet hozni a magyar főtanszéket. A fogorvosin és a gyógyszerészetin valóban nincs magyar nyelvű előadás, de a Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóságtól lehet kérni a jóváhagyást” – mondott ellent Copotoiu kijelentésének Király András. Az Új Magyar Szónak nyilatkozó oktatási államtitkár szerint egyértelmű Copotoiu időhúzási szándéka, ugyanis az egész szenátus arra játszik, hogy lejárjon a mandátuma. „Copotoiu úr pontosan tudja azt, hogy az egyetemi autonómiára hivatkozva úgy játszhat, ahogy a rétestésztát nyújtják. Nincsenek határidők, módosítanak egy-két mondatot, mi újra visszaküldjük a levelet, majd arrébb tesznek két vesszőt és így tovább” – magyarázta az ÚMSZ-nek Király. Hozzátette, ennek ellenére „ketyeg az a bizonyos óra, és legfeljebb hat hónap alatt lefut ez a történet”. Magyar kar kormányhatározattal? Amint arról lapunkban már beszámoltunk, Markó Béla miniszterelnök-helyettes az ETV Többszemközt című műsorában egy héttel ezelőtt kijelentette: a kormány még megvárja az egyetem szenátusának következő ülését, és amennyiben akkor sem tesz eleget a magyar kar létrehozására vonatkozó minisztériumi felszólításnak, akkor életbe lép a B-terv. „A kabinet szankciókat alkalmazhat, és akár arra is sor kerülhet, hogy valamilyen módon, kormányhatározattal hozzuk létre a magyar intézeteket, vagy az önálló magyar kart” – mondta akkor Markó. A miniszterelnök-helyettes leszögezte: fontos az egyetemi autonómia, és mindeddig a kormány nem is szólt bele ebbe, de az elfogadhatatlan, hogy az egyetem vezetősége ne tartsa tiszteletben az alkotmány és törvény által garantált magyar oktatási jogokat. Hantz Péter: plágium a MOGYE-n Lemondásra szólította fel pénteken tartott internetes sajtótájékoztatóján Hantz Péter dr. Constantin Copotoiut, a MOGYE rektorát és dr. Klara Brînzaniucot, az intézmény rektorhelyettesét, mivel nyugat-európai egyetemek professzorainak munkáját másolták le azokban a tanulmányokban, amelyeket a két oktató doktoranduszai publikáltak. „A tudományos dolgozatok szakmai irányítói felelősek a dolgozatban leírtakért” – hangsúlyozta a romániai magyar felsőfokú oktatás önállóságáért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság ügyvivő alelnöke. Constantin Copotoiu az MTI-nek elmondta: a Wendy Kelder Phd-dolgozatához kapcsolható romániai tanulmánynak a szerzője az ő egyik doktorandusza, aki úgy tüntette fel az ő és a rektorhelyettes nevét a dolgozaton, hogy nem szólt nekik. Copotoiu szerint csak a folyóirat közlése nyomán szereztek tudomást a dolgozatról. Hozzátette: a rektorhelyettessel együtt tavaly augusztusban az egyetem etikai bizottságához fordultak, amely kivizsgálta az esetet. Farkas István Új Magyar Szó (Bukarest) 2012. február 16.Huszonnégy órás magyar adás?A nemzeti kisebbségek nyelvén sugárzott közszolgálati tévé- és rádióadások műsoridejének kiterjesztése is szerepel majd abban a koalíciós protokollumban, amelyet jövő héten írnak alá a kormánypártok – erősítette meg lapunknak tegnap Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke. Korábban Moldován József távközlési államtitkár nyilatkozta, hogy az egyezmény a közszolgálati rádió és televízió magyar nyelvű műsoridejének növelését is tartalmazza. „Olyan helyi vagy regionális adókról van szó, amelyek esetében huszonnégy órás programot szeretnénk létrehozni. Ilyen például a Marosvásárhelyi Rádió is” – pontosított az államtitkár. Az Ungureanu-kormány új programja is előrevetíti ezt a lehetőséget, anélkül azonban, hogy konkrétumokat is tartalmazna: a kormányprogram vonatkozó fejezetében az szerepel, hogy a kormányzat „fontosnak tartja a tévés és rádiós frekvenciák hatékonyabb kihasználását azon állami tulajdonú kereskedelmi társaságok intézményes összehangolása révén, amelyek a kommunikációs folyamatban érintettek”. Lapunk megkereste az ügyben Szász Attilát, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) nemrég lemondott tagját, aki jelenleg a Marosvásárhelyi Rádió megbízott főszerkesztő-helyettesi teendőit látja el. A médiaszakember az Új Magyar Szónak elmondta: a Marosvásárhelyi Rádió hallgatóinak régi vágya, hogy huszonnégy órás adást élvezhessenek, ebben az ügyben azonban politikai megerősítésre van szükség. Ehhez ugyanis a Országos Hírközlési Hatóságnak (ANCOM) kell jóváhagynia a szabad frekvenciákat, mivel a marosvásárhelyi, illetve a kolozsvári rádió magyar nyelvű műsorai természetszerűen külön frekvenciára költöznének. Turos Lóránd, a Román Rádiótársaság (SRR) műsorainak sugárzásáért felelős Országos Rádiókommunikációs Társaság (Radiocom) kereskedelmi igazgatója lapunknak elmondta: a technikai feltételek adottak, csupán az ANCOM-nak kell jóváhagynia a dolgot. „Ha tehát a SRR hétfőn bejelenti nekünk, hogy ezeken a frekvenciákon kell sugározni, mi rövid idő alatt végre tudjuk hajtani a kérést” – magyarázta Turos. Mint hangsúlyozta, technikai szempontból viszonylag egyszerű műveletről van szó. Sebesi Karen Attila, a Román Televíziótársaság (SRTV) igazgatótanácsának tagja, a közszolgálati tévé kolozsvári területi stúdiójának szerkesztője megkeresésünkre elmondta, üdvözlendő egy, a műsoridők kiszélesítésére vonatkozó döntés, de megfontolandó lenne a meglévő műsoridők átcsoportosításának, illetve alkalmasabb időzónába költöztetésének lehetősége is. Felvetésünkre, hogy a kiszélesített műsoridő több embert igényel majd, Sebesi úgy fogalmazott: „a döntés mindenképp érzékenyen érinti majd azokat, akik azon munkálkodnak, hogy drasztikusan csökkentsék a SRTV emberállományát”, de bízik abban, hogy az igazgatótanács megtalálja a jó megoldást erre a helyzetre. Farkas István Új Magyar Szó (Bukarest) 2012. június 16.Mikó-per meghurcolássalA buzău-i bíróság várhatóan június 26-án hirdet ítéletet abban a perben, amelyet a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot visszaszolgáltatók ellen indítottak. Markó Attila, az elkobzott ingatlanokat visszaszolgáltató bizottság egykori tagja úgy véli, ez az ügy már nem az ingatlanokról, hanem az érintett személyek meghurcolásáról szól. Továbbra is börtönbüntetést kér az ügyészség Markó Attila, az etnikumközi kapcsolatokért felelős hivatal államtitkári rangú vezetője, Marosán Tamás volt egyházkerületi tanácsos és Silviu Clim, az igazságügyi minisztérium volt jogásza ellen. A vád szerint ugyanis az említett három személy jogtalanul adta át a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ingatlanát az egyháznak, ezzel pedig megkárosította az államot. Markó Attila, államtitkár, RMDSZ: „Számunkra már régóta egyértelmű az, hogy egy ilyen kérdésben nem is annyira fontos az, hogy különböző emberek hibáztak vagy sem. Sokkal inkább fontos az, hogy különböző embereket meghurcoljanak, egészségileg kicsinálják. Ez történt egyébként az igazságügyi minisztériumi kollégával, Clim úrral is.” Markó Attila elmondta, a legutóbbi tárgyaláson egyértelművé vált, hogy a Mikó kollégium az egyház tulajdona volt, így a visszaszolgáltató bizottság semmilyen bűncselekménnyel nem vádolható. Hozzátette, biztos abban, hogy amennyiben felmentik a vádak alól, a korrupcióellenes ügyészség meg fogja fellebbezni a bíróság döntését. A visszaszolgáltató bizottság volt tagjai ellen két sepsiszentgyörgyi család panasza nyomán indított eljárást a korrupcióellenes ügyészség. A két család ugyanis a tanári lakásokként szolgáló, a református egyháznak visszaszolgáltatott ingatlanban lakott, a rendszerváltást megelőzően bérelték, azt követően pedig megvásárolták a lakásokat. Farkas István Erdély Tv. Erdély.ma lapozás: 1-30 | 31-43
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
